Szerződéskötés, becsületsértés, rágalmazás
Tényleg mindig az ügyfél a “hülye”? A kérdés provokatív, természetesen nincs hülye ügyfél. Olyan ügyfél van, akinek valamiért nem tudjuk átadni, vagy akitől nem kapjuk meg a megbízás teljesítéséhez szükséges információkat. Olyan helyzet van, amikor kommunikációs problémák vannak az adó és fogadó fél között, és ezáltal sikertelen az üzenet megértése, megértetése. Ettől viszont még nem feltétlen lesz igazunk. Így érdemes alaposan átgondolni a szerződéskötés és teljesítés körülményeit, mielőtt internetes ventilálásra adnánk a fejünket. A meggondolatlanság ugyanis akár büntetőeljáráshoz is vezethet.
Közösségi oldalakon szakmai csoportokban gyakori a ventilálás, amikor a szolgáltató arra panaszkodik, hogy az ügyfél nem akar fizetni, és neki most futnia kell a pénze után. A szakma egy része ilyenkor azonnal a szerződéskötést, az írásbeli kommunikációt hiányolja, a másik pedig annyival letudja, hogy „engedd el”, „tanulópénz”. Abban viszont általában mindenki egyetért, hogy „az ügyfél a hülye”.
Mivel a történet gyakori, érdemes a helyzetet több szempontból is megvizsgálni. A jogszabályokban való eligazodáshoz Dr. Kontra-Tremmel Katalint hívtam segítségül.
Ahogy az éremnek, a szerződéskötésnek is mindig két oldala van.
Amikor egy pénze után futó szolgáltatóval találkozunk, jusson eszünkbe, hogy a szolgáltató ventilálása egyoldalú. Nem ismerjük a szerződéskötés részleteit, a másik fél álláspontját. Számos olyan ok lehet ugyanis, amiért a megbízó jogosnak érezheti a fizetés visszatartását. Biztos, hogy egyértelműen volt kommunikálva, mit kap a megrendelő és mennyiért? Biztos, hogy mindkét fél ugyanazt értette a megrendelés tárgya alatt? Biztos, hogy a szolgáltató maximálisan teljesítette a vállalt feladatokat?
Mielőtt bárki nyilvános sárdobálásra adná a fejét, érdemes megnéznie, történt-e bármilyen szerződéskötés. Mi van papírra vetve például írásban kiküldött és elfogadott árajánlat, emailek, Messenger-üzenetek formájában? Ha ezek után is jogosnak érzi a követelését, akkor javasolt egy jogásszal egyeztetni a lehetőségekről.
A szerződéses jogviszony soha nem fekete vagy fehér, ezért nem mindegy, hogy szerződéskötést követően milyen hangnemben, milyen információkat osztunk meg nyilvánosan.
Mielőtt a nyilvános kommunikációról beszélnénk, érdemes tisztázni, mi számít szerződéses jogviszonynak. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (későbbiekben: Ptk.) szerint „A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.” Ez nagyjából annyit jelent, hogy szerződéskötéshez a szerződés létrejöttét mindkét félnek ugyanúgy akarnia kell, kölcsönösen és egybehangzóan.
Szerződés írásban, szóban, és ráutaló magatartással is létrejöhet. Így tehát, ha szóban egyeztetek meg, az is szerződéskötésnek számít, azaz kötelezi mindkét felet. De! A szóbeli illetve ráutaló magatartással létrejött szerződések elemei nem, vagy csak nagyon nehezen bizonyíthatók. Ha tehát szóban történt a szerződéskötés, akkor előfordulhat, hogy a felek eltérően emlékeznek például a fizetési ütemezésre, esetleg a megállapodás tárgyára, ami vitás helyzeteket eredményezhet.
Nézeteltérés esetén fontos tudni, hogy akárcsak a szolgáltatót, az ügyfelét is megilleti a becsülethez és jóhírnévhez való személyiségi jog, amit a Ptk. 2:45. §-a az alábbiak szerint fogalmaz meg:
„(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.”
A jogi személyeket ezek a jogok a Ptk. 3:1. § (3) bekezdése alapján illetik meg, miszerint „(3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.”
A személyiségi jogok megsértését a polgári jog a sérelemdíj intézményével kárpótolja.
A szolgáltató ventilálása – különösen, ha az ügyfélről beazonosítható módon negatívan nyilatkozik – kimerítheti a becsületsértés és a rágalmazás fogalmát is, amelyek bűncselekménynek minősülnek.
Sora Shimazaki fotója a Pexels oldaláról
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 227. §-a szerint becsületsértést követ el az, aki nagy nyilvánosság előtt rossz színben tünteti fel az ügyfelét. Például ostobának, butának nevezi, vagy más negatív jelzővel illeti. Ugyanakkor ha „nem fizetőnek” minősíti mások előtt, és ezt a bíróság előtt nem tudja bizonyítani, az akár a jóhírnév megsértését is jelentheti.
A Btk. 226. § (1)-(2) bekezdése szerint ugyanakkor rágalmazás vétségét követi el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amikor valaki „valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.”
S hogy mi számít nagy nyilvánosságnak? Ezt a jogszabályok nem adják meg konkrétan, de egy többszáz, akár több(tíz)ezer főből álló, akár nyilvános Facebook-csoport könnyen lehet, hogy a bírói gyakorlatban is nagy nyilvánosságnak számít. Érdemes komolyan venni az ott folytatott kommunikációt.
Egy poszt vagy komment törvénysértő jellegének megítélése a bíróság feladata, nem egy jellemzően ismeretlen ismerősökből álló Facebook-csoporté.
Az internet népének nem számít, hogy kinek van igaza, ők a saját sérelmeik szerint ítélnek egy-egy poszt tartalmáról. Ha a sértett fél valódi elégtételt szeretne kapni, a nyilvános sárdobálás helyett érdemes jogi segítséget kérnie. Egy ügyvédi konzultáció alkalmával kiderülhet, hogy jogos-e a követelése, és azt a bíróság előtt is képes lenne-e érdemben bizonyítani. Vitás helyzetben kizárólag ez adhat ugyanis megfelelő elégtételt. Míg egy rosszul fogalmazott poszt vagy komment miatt könnyen lehet, hogy a magát sértve érző félnek kell majd felelni a bíróság előtt.
További kérdésed van az online kommunikációról? Válaszokért keress engem bizalommal!
