Szerzői jog a marketingkommunikációban

A szerzői jog alapjai

Amikor elkezdtem foglalkozni a szerzői joggal, és egyre mélyebbre merültem a vonatkozó jogszabály rejtelmeiben, kiderült, hogy erről a területről írni egyenlő egy feneketlen kútba történő fejesugrással. Mivel szeretem a kihívásokat, és még jobban szeretem a jogtiszta megoldásokat, felkötöttem az alsóneműt, és belevágtam. Íme az első bejegyzés a szerzői jog alapjairól, marketingkommunikációs megközelítéssel. A cikket lektorálta Dr. S. Horváth Ágota szakjogász.

A tartalomból:

Mielőtt belekezdenék a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény – röviden Szjt. – általános tudnivalóinak ismertetésébe, fontos arról is beszélni, hogy a marketingkommunikáció terén hol merülhetnek fel szerzői jogi kérdések. Íme néhány példa a teljesség igénye nélkül:

• szövegírás: plagizálás
• grafikai munkák: grafikák, animációk, logók stb. engedély nélkül történő használata, szerkesztése
• weboldalak: vizuális és szöveges elemek engedély nélkül történő használata, szerkesztése.

Ahhoz, hogy megértsük, pontosan kit, mit és milyen formában véd a szerzői jog, alaposan meg kell vizsgálnunk a vonatkozó jogszabályt. Kezdjük el!

Mit véd a szerzői jog?

A Szjt. 1. § (1) bekezdése szerint a szerzői jog „az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat” védi, ami igen tág fogalom. Szerencsére a jogszabály példákkal is érthetőbbé teszi, mire gondol pontosan.

Szerzői jogi védelem alá tartoznak az alábbiak:

• „az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
• a nyilvánosan tartott beszéd,
• a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
• a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
• a rádió- és a televíziójáték,
• a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
• a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
• a fotóművészeti alkotás,
• a térképmű és más térképészeti alkotás,
• az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
• a műszaki létesítmény terve,
• az iparművészeti alkotás és annak terve,
• a jelmez, a díszlet és azok terve,
• az ipari tervezőművészeti alkotás,
• a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.”

Mi nem tartozik a szerzői jogi védelem hatálya alá?

Természetesen vannak olyan kivételek is, amelyek nem tartoznak a szerzői jogi törvény védelme alá. Ilyenek „a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok, valamint más hasonló rendelkezések”.

A szerzői jog nem terjed ki továbbá „a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre”, ahogy „valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet” sem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

Nem védi szerzői jog „a folklór kifejeződéseit” sem, ugyanakkor „a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét” már megilleti a védelem. Tehát egy népi motívum lerajzolása önmagában nem védhető, de ugyanannak a motívumnak egy önálló, saját készítésű festménybe történő beillesztése után az elkészült műalkotást már megilleti a védelem.

Mi alapján jár vagy sem a szerzői jogi védelem?

Felmerül a kérdés, hogy mitől esik valami szerzői jogi védelem alá, míg más pedig nem. A válasz erre a szerző szellemi tevékenységéből fakadóan létrehozott mű egyediségében, eredetiségében rejlik. Egyszerűen hangzik, ugye? Bizonyos esetekben valóban az. Mondok egy példát.

Jelen cikket ugyan szakmai forrásanyagok felhasználásával, idézetekkel tarkítva írom, de a létrehozott mű, vagyis az elkészült cikk végső formája a saját szellemi alkotásom. Egyedi, így másnál, máshol ebben a formában nem elérhető, saját kútfőből ugyanígy nem megvalósítható. Ebben az esetben egyértelmű, hogy én vagyok a cikk, mint egyedi és eredeti műalkotás szerzői jogainak egyedüli tulajdonosa.

Ám mi a helyzet akkor, ha egy cikket ketten írunk? Mi a helyzet akkor, amikor egy weboldal végső formájának elnyerésében ott van a grafikus, a webdizájner, a programozó és a szövegíró munkája is? Kit illet ezekben az esetekben a szerzői jogi védelem?

Mivel a kérdésre a válasz már nem olyan egyértelmű, mindinkább bonyolult, ezért a kérdéssel a cikk második részében foglalkozok bővebben. Az alapokhoz tartozik ugyanakkor még a szerzői jogi védelem időbeli hatálya, illetve a védelem megnyilvánulási formáinak ismerete, amelyekről alább írok.

Mikortól és meddig jár a szerzői jogi védelem?

A szerzői jog az egyedi és eredeti mű keletkezésétől fogva automatikusan védi a törvény hatálya alá tartozó műalkotásokat. Nem kell tehát levédetni, bárhová bejelenteni, vagy „C” – Copyright – megjelöléssel ellátni a szerzői jog tárgyát, mert a létrejöttével azonnal vonatkozik rá a jogszabály.

A védelem a szerző(k) életében, és halálát követően 70 évig illeti meg a művet, ezt követően közkinccsé, azaz szabadon felhasználhatóvá válik. A 70 év a szerző, több szerző esetén az utolsóként elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától számolódik.

Milyen védelmet nyújt a szerzői jogi törvény?

Szintén gyakori kérdés, hogy pontosan milyen védelmet biztosít a Szjt. hatálya alá tartozó szellemi tulajdonok birtokosainak a jogszabály. A törvény különválasztja a személyhez fűződő és a vagyoni jogokat, amelyekkel ezúttal még csak érintőlegesen foglalkozunk.

A Szjt. által biztosított személyhez fűződő jogok

1. A mű nyilvánosságra hozatala
2. A név feltüntetése
3. A mű egységének védelme

A Szjt. által biztosított vagyoni jogok

A vagyoni jogok esetében mindig abból kell kiindulni, hogy egy mű felhasználásához fő szabály szerint a szerző engedélye kell. Felhasználásnak minősül például egy zeneszám vagy film internetre történő feltöltése, lejátszása stb., amiért a szerzőt alapesetben ellenszolgáltatás, vagyis jogdíj illeti meg. Ez esetben tehát a „felhasználás” a kulcsszó, amelyekkel kapcsolatban a jogszabály az alábbi példákat említi:

• többszörözés
• terjesztés
• nyilvános előadás
• nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként
• sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése
• átdolgozás
• kiállítás.

Tetszett, amit olvastál? További hasznos információkért és kommunikációs tanácsokért olvasd el a többi cikkemet is!